(auf Deutsch )

Általános tájékoztató a hazai anyakönyvezési eljárásról

Tájékoztatónk célja, hogy rövid, jogi sallangoktól mentes információkkal szolgáljon a hazai anyakönyvezési eljárásról. Az eljárás általános bemutatása után később listaszerűen soroljuk fel az egyes eljárásokhoz csatolandó dokumentumokat, végül összefoglaljuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket. Kérjük kedves ügyfeleinket, hogy szánjanak néhány percet tájékoztatónk átolvasására. Egyben kérünk mindenkit, hogy csak akkor forduljon hozzánk kérdésekkel, ha alább nem találják meg a szükséges információkat.

Amikor anyakönyvi eseményekről beszélünk, az alábbiakat értjük alattuk:

  • születés
  • házasságkötés
    1. házasság felbontása (válás)
    2. külföldi állampolgár házastárs külföldön történt halálesetének bejelentése
  • bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és felbontása
  • elhalálozás
  • +1. mindenfajta változás a fenti eseményekben (pl. házassági névviselési forma módosítása a házasságkötés anyakönyvezése után, gyermek apjának megváltozása apai elismerés miatt, de a sor hosszan lenne még folytatható)

Mindenkiben felmerült már a kérdés: Miért szükséges a hazai anyakönyvezés?

Amellett, hogy minden magyar állampolgár köteles minden anyakönyvi eseményét anyakönyveztetni, az eljárásnak van gyakorlati haszna is. Az anyakönyvezés a legelső lépcső ahhoz, hogy a gyermek magyar útlevelet és/vagy személyi igazolványt kapjon. Gyakran előfordul az is, hogy egy külföldön kötendő házassághoz nem tudunk kiállítani olyan családi állapot igazolást, ami a valós állapotot tartalmazza, mert nem anyakönyvezték a külföldön kimondott válást (esetleg még a korábbi házasságot sem). Ügyfeleink így addig nem tudnak házasságot kötni, amíg az anyakönyvi és minden hozzá kapcsolódó eljárás véget nem ér. Ez csak a két leggyakrabban előforduló eset, de az élet számtalan új helyzetet teremt, amihez szükséges, hogy az adott személy státusza minden szempontból rendezve legyen, és a késés súlyos bonyodalmakhoz vezethet.

Bár az információs társadalom korában élünk és az adatcsere könnyűvé vált az Európai Unió tagállamain belül, a külföldi hatóságoknál anyakönyvezett események mégsem kerülnek át automatikusan a magyar nyilvántartásokba (és fordítva sem). A magyar állampolgárokat érintő, külföldön történt anyakönyvi események regisztrációját hazai anyakönyvezésnek hívjuk – ez az, amit Magyarország Düsseldorfi Főkonzulátusán is meg tud tenni. A hazai anyakönyvezésnek nevezett eljárás során tehát a magyar állampolgár külföldön történt és külföldi hatóságnál már anyakönyvezett eseménye kerül regisztrálásra a magyar nyilvántartásokban.

Az anyakönyvi eseményeket a házépítéshez lehet legjobban hasonlítani, mert az események a ház egyes részeihez hasonlóan egymásra épülnek: az aktuális anyakönyvi esemény nem kerülhet addig hazai anyakönyvezésre, míg nem történt meg minden korábbi anyakönyvi esemény regisztrálása – a ház tetejét sem tehetjük fel, ha az alap és a falak nem készültek el. Ahogy a két korábbi példa is mutatja, egy gyermek születését addig nem anyakönyvezhetjük, míg a szülők házassága nem került anyakönyvezésre. Egy házasságot addig nem anyakönyvezhetünk, míg a korábbi válás, esetleg egy korábbi házasság sem került anyakönyvezésre.

A hazai anyakönyvezés utólagos anyakönyvezés, de a bejegyzést az anyakönyvi esemény bekövetkezése időpontjának megfelelő állapot szerint kell megtenni. Ha egy adott személy Németország újraegyesítése előtt született vagy az adott anyakönyvi esemény az újraegyesítés előtt történt, akkor a születés vagy az esemény helyszíneként nem Németországot, hanem Német Szövetségi Köztársaságot vagy Német Demokratikus Köztársaságot kell bejegyeznünk (de ugyanígy járunk el a volt Szovjetunió vagy Jugoszlávia utódállamai esetén).

Az anyakönyvi eljárás során visszatérő kérdés a magyar ábécében nem szereplő betűk kérdése. Ha egy név vagy település tartalmaz olyan betűt, ami nem része a magyar ábécének, akkor is csak a magyar ábécét használhatjuk. A jelenlegi gyakorlat szerint a magyar betűkészletből azt a betűt használjuk, amely alakilag megfeleltethető a kérdéses, külföldi nyelvben használatos betűjelnek. Így lesz például az „ä” betűből „a” (nem pedig ae), a „ß” betűből pedig „ss”.

Az anyakönyvi eljárás egy összetett eljárás, mert vele együtt elindul az az eljárás, melynek során az adott személyt felvesszük a köznyelvben SZL-nyilvántartásként meghonosodtt személyi adat és lakcímnyilvántartásba (pl. újszülött esetén) vagy az anyakönyvezéssel járó változást rögzítjük ebben a nyilvántartásban (pl., válás, házassági névviselési forma módosítása, stb.). Az anyakönyvi eljáráshoz kapcsolódhat még útlevéleljárás és anyasági támogatás iránti eljárás. Ezekről alább bővebben írunk.

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy alapesetben Főkonzulátusunk csak a gyermek 6 éves koráig anyakönyvezhet helyben, 6 éves kor elmúltával az iratanyagot általában Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) számára kell továbbítanunk. A BFKH általi anyakönyvezés függ a csatolt iratoktól, de ez mindenképpen egy hosszabb, akár 6-12 hónapig tartó eljárást eredményezhet. Mindenképpen tanácsos tehát minél előbb kezdeményezni a gyermek születésének hazai anyakönyvezését.

Szintén felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy az egyes országokban – elsősorban a tengerentúlon – történt anyakönyvi események hazai anyakönyvezéséhez szükség lehet az anyakönyvi okiraton kívül más dokumentumokra (pl. Amerikában kötött házasság esetén a házassági anyakönyvi kivonat mellé ún. Marriage License) is. Ezekről minden esetben tájékozódjanak előzetesen az adott országba akkreditált magyar külképviselet konzuli osztályán.

 

1. Haláleset hazai anyakönyvezése

1.1. Csatolandó iratok

1.1.1. Kérelemnyomtatvány

Az adatokat mi visszük fel gépre, és generálunk egy adatlapot, azt a házas felek aláírják és nálunk marad. Egy esetleges rendszerleállás esetén hasznos lehet, ha Ön magával hoz egy kitöltött formanyomtatványt. Kérjük tehát, hogy az adatlapot töltsék ki és hozzák magukkal.

1.1.2. Eredeti német halotti anyakönyvi kivonat

Az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot nem adhatjuk vissza.

FIGYELEM!

2023. március 15-étől a hazai anyakönyvezési eljárásban a születés, házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat, valamint a haláleset anyakönyvezéséhez az angol, német vagy francia nyelven kiállított anyakönyvi kivonathoz nem szükséges fordítás, ha az anyakönyvi okiratot elektronikai eszközzel személyesítették meg (azaz az adatokat géppel és nem kézírással jegyezték be), és az anyakönyvi okirat megjegyzést vagy záradékot nem tartalmaz. Budapest Főváros Kormányhivatala szerint csak azon országok esetében értelmezhető az angol, német és francia nyelven történő anyakönyvi okirat kiállítás, ahol ezek a nyelvek hivatalos nyelvek.

Fordítás nélkül tehát csak akkor fogadható el egy anyakönyvi kivonat, ha az adott okiratot olyan országban állították ki, ahol az angol, német vagy a francia nyelv hivatalos nyelv. Németországban kiállított anyakönyvi kivonatra nem szükséges tehát fordítás, de pl. egy Dániában vagy Hollandiában kiállított anyakönyvi kivonatra már csatolni kell hiteles fordítást. A fordítással ellentétben nem jár költséggel, ha az európai uniós ország által kiállított anyakönyvi kivonatokhoz többnyelvű formanyomtatványt csatolnak.

1.1.3. Az elhunyt születési anyakönyvi kivonata

Eredetiben kell bemutatni ezen okmányokat, mi lemásoljuk őket, majd visszaadjuk.

1.1.4. Az elhunyt magyar állampolgárságának igazolása

Állampolgárság igazolható érvényes vagy kevesebb, mint egy éve lejárt magyar útlevéllel, érvényes magyar személyi igazolvánnyal, illetőleg három évnél nem régebben kiállított magyar állampolgársági bizonyítvánnyal vagy honosítási okirattal.

1.1.5. Az elhunyt családi állapotának igazolása

Családi állapot igazolható házassági anyakönyvi kivonattal, jogerős bírósági ítélettel, illetve elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonatával.

Haláleset anyakönyvezésénél kérjük az elhunyt magyar állampolgár személyes okmányait (útlevél, személyazonosító igazolvány, lakcímkártya, vezetői engedély) is küldjék meg érvénytelenítés céljából.