(auf Deutsch 
)
- Magánszemély aláírásának/kézjegyének hitelesítése
- Másolat hitelesítése
- Cégjegyzés hitelesítése
- Életbenléti igazolás
- Apostille hitelesítés
1. Magánszemély aláírásának/kézjegyének hitelesítése
A konzul névaláírás vagy kézjegy valódiságát akkor tanúsítja, ha az ügyfél az okiratot
- előtte saját kezűleg írja alá, vagy
- az okiraton levő aláírását a konzul előtt a sajátjának ismeri el.
Az aláíró személyazonosságáról a tanúsítvány kiállítása előtt mindkét esetben az ügyfél által felmutatott érvényes, fényképpel ellátott személyazonosító okmány ellenőrzésével kell meggyőződni. Magyar állampolgárok esetében ez érvényes (nem lejárt) személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártya formátumú vezetői engedély lehet. Külföldi állampolgár vagy más állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgár személyazonosságát a külföldi állam szabályai szerint személyazonosításra alkalmas, érvényes okmánnyal is igazolhatja.
Névaláírás hitelesítésnél az ügyfelet teljes nevének aláírási szándéka kell, hogy vezesse. Kézjegy hitelesítésére akkor kerülhet sor, ha a teljes név kiírására az ügyfél valamilyen okból nem képes, illetőleg akkor, ha a több oldalból álló okiratot (például szerződés) az utolsó oldalon az ügyfél aláírásával, a többi oldalon pedig kézjegyével látja el. Utóbbi esetben az aláírás hitelesítő záradékból ki kell tűnnie annak, hogy mely oldalon szerepelt kézjegy és melyiken névaláírás. Nem jelent problémát, ha az aláírás olvashatatlan, vagy ha az aláírásban a vezetéknév és a keresztnév az okmányban foglalttól eltérő sorrendben szerepel.
Magyar hatóságnál vagy banknál, biztosító társaságnál történő ügyintézéshez felhasználásra kerülő iraton lévő aláírás hitelesítése előtt szeretnénk felhívni az ügyfeleink figyelmét arra, hogy az irat formai és tartalmi követelményeit egyeztessék a felhasználás helyével. Így elkerülhető, hogy például egy meghatalmazásból kimaradjon valamely fontos adat vagy rendelkezés, amely hiányában azt később nem lehet felhasználni. Banki ügyintézésnél előfordulhat, hogy nem elegendő az aláírás hitelesítő záradék, hanem az egész okiratot (jellemzően meghatalmazást) közjegyzői okiratba foglalt formában kéri a bank, ebben az esetben a konzul nem járhat el, megoldást a helyi közjegyző által kiállított közjegyzői okirat és annak diplomáciai felülhitelesítése/Apostille tanúsítvánnyal történő ellátása jelenthet.
Aláírás hitelesítés során főszabályként magánszemély esetében aláírásonként/kézjegyenként kell felszámítani a konzuli díjat. Amennyiben olyan, egy okiratnak minősülő, de több oldalból álló iraton kell az ügyfél aláírását hitelesíteni, amely esetében a felhasználási cél okán előírás, hogy az ügyfél azt minden oldalon lássa el aláírásával (például több oldalból álló szerződés), akkor az okirat végén elhelyezett aláírást, kézjegyet, illetve cégjegyzést kell figyelembe venni a konzuli díj számításánál. Vagyis nem kell díjat felszámolni minden egyes aláírás után, csak az okirat végén szereplő aláírást kell figyelembe venni. Ugyanakkor például kétszer kell felszámolni az aláírás hitelesítés díját, ha ugyanaz a személy az okirat két példányát írja alá, illetőleg akkor is, ha ugyanaz a személy két különböző okiratot (például egy meghatalmazást és egy szerződést) ír alá. A névaláírás hitelesítésnél a konzuli közreműködésének díja aláírásonként 30€. Tehát ha 2 személy szeretne egy egyoldalas meghatalmazást aláírni, és 3 példányban kérik ezt a meghatalmazást, akkor az 180€.
Aláíráshitelesítésnél kérjük, ha van rá mód, akkor a helyszínen a konzul előtt írják alá az előkészített dokumentumot. Ha már eleve aláírt dokumentummal érkeznek, akkor csak azt áll módunkban igazolni, hogy a papíron szereplő aláírást a magukénak ismerik el.
2. Másolat hitelesítése
A konzul akkor hitelesítheti az okirat másolatát, ha jól olvasható az az okirat, amelyről a másolat készült. A konzul másolat hitelesítés esetén a tanúsítványban kizárólag azt igazolja, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyezik. Másolat hitelesítésekor az alapirat valódiságát, illetőleg a kiállításra jogosulttól való származását a konzul nem vizsgálja és nem is igazolja.
Másolat hitelesítésénél a következő esetek fordulhatnak elő:
- másolat a teljes eredeti okiratról/az eredeti okirat egy részéről,
- másolat az eredeti okirat kiadmányáról/hiteles másolatáról.
A hitelesítési záradékban minden esetben fel kell tüntetni, hogy a másolat eredeti okiratról vagy annak a kiadmányáról, hiteles másolatáról készült-e, az eredeti okirat hány oldalból állt, a felmutatott okiraton volt-e illetékbélyeg, illetve azt a tényt is, ha a másolat az eredetinek csak egy része.
Ha az eredetiként felmutatott okiraton valamilyen eltérés (például sérülés, javítás, áthúzás stb.) észlelhető, vagy az okiraton szárazbélyegző található, akkor ezt a hitelesítő záradékban külön is fel kell tüntetni. Ilyenkor a hitelesítő bélyegző nem használható, helyette a kiegészített záradékot kell használni, amit a hiteles másolathoz elválaszthatatlanul hozzá kell fűzni.
A hiteles másolat készítésénél a konzuli díjat okiratonként kell megfizetni. A díjat az első és minden további megkezdett hatodik oldal után fel kell számítani; tehát például, ha az okirat 15 oldalból áll, akkor háromszor kell felszámolni a hiteles másolat készítésének díját. A hiteles másolat készítésénél a konzuli díj 20 €. Tehát egy egyoldalas dokumentum másolathitelesítése 20€, egy 7 oldalas dokumentum 40€, egy 15 oldalas dokumentum 60€.
3. Cégjegyzés hitelesítése
Amennyiben az aláírás jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nevében történik, az aláíró ügyfélnek a személyazonossága mellett a cégképviseleti jogosultságát is igazolnia kell, mégpedig olyan 30 napnál nem régebbi okirattal, amely igazolja, hogy a gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte (cégkivonat, cégmásolat). Ha a szervezet létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, akkor azt kell igazolni, hogy a nyilvántartásba vétel megtörtént és az ügyfél jogosult a szervezet nevében történő aláírásra. Külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében történő aláírás esetén szintén igazolni kell, hogy a szervezet saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént és az ügyfél jogosult a szervezet nevében történő aláírásra. Ebben az esetben a konzul kérheti, hogy az ügyfél a külföldi cégkivonatot a megfelelő felülhitelesítéssel ellátva nyújtsa be.
A hitelesítés során világosan el kell különíteni, hogy mikor történik az aláírás a cég nevében, s mikor magánszemélyként. Ha az aláírandó szövegből az derül ki, hogy az aláíró például ügyvezetőként ír alá, vagy egy szerződésben a szerződő fél a cég, és a cég nevében történik az aláírás, úgy minden esetben céges aláírásról van szó. Abban az esetben ugyanakkor, ha például az ügyfél, mint az XY Betéti Társaság tagja kíván a közgyűlésre meghatalmazást adni valakinek, vagy tagként adja le szavazatát, ez esetben az aláírást nem a cég nevében, hanem a maga nevében teszi, így az aláírás hitelesítéshez cégkivonat sem szükséges. Ha az ügyfél például tagként ad egy megbízást, a konzulnak nem kell vizsgálnia, hogy ő valóban tagja-e a cégnek, mert ezt majd a dokumentum felhasználásakor fogják az arra jogosultak ellenőrizni.
Aláírás hitelesítés során főszabályként cégjegyzés esetében cégjegyzésenként kell felszámítani a konzuli díjat, amely 40€.
4. Életbenléti igazolás
A külföldön élő és magyarországi nyugellátásban vagy árvaellátásban részesülő ügyfelek számára kötelező adategyeztetés során a konzul az ügyfelek által benyújtott formanyomtatványon tanúsítja a nyugellátásban részesülő személy aláírásának valódiságát. A formanyomtatványt az ügyfél a konzul előtt írja alá, a személyazonosítás a 3.1.1. pontban leírtaknak megfelelően történik. Tekintettel arra, hogy az adategyeztetés az ügyfél által hozott formanyomtatvány kitöltésével történik, külön bélyegző ebben az ügytípusban nem áll rendelkezésre. A formanyomtatványt a konzul aláírásával, keltezéssel és a külképviselet számozott körbélyegzőjével látja el. A konzuli költségekről szóló 5/2010. (XII. 31.) KüM rendelet 14. §. (1) h) pontja alapján ez az ügytípus ingyenes.
5. Apostille hitelesítés
Amennyiben Ön nem aláírást, fordítást vagy másolatot szeretne hitelesíteni, hanem egy magyar irat németországi felhasználása érdekében az okirat valódiságát szeretné hitelesíteni, akkor nem konzuli hitelesítésre, hanem Apostille-ra van szüksége. Magyar iratra az Apostille-t az illetékes magyar hatóság (Külügyminisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Közjegyzői Kamara), német okirat magyarországi felhasználása esetén az illetékes német hatóság állítja ki.
Itt szeretnénk felhívni a figyelmet tehát, hogy főkonzulátusunk konzuli osztálya az Apostille kiállítására nem illetékes!
Mi az Apostille?
- A Magyarországon kiállított okiratokat külföldi felhasználásuk előtt egyes esetekben egyfajta nemzetközi hitelesítéssel kell ellátni.
- Ha olyan külföldi országban kíván magyar okiratot felhasználni, amely aláírta az úgynevezett Apostille Egyezményt (nemzetközi egyezmény) akkor az okirat nemzetközi hitelesítése az úgynevezett Apostille kiállításával megy végbe.
- Az Apostille hitelesítés annyit jelent, hogy az okiraton lévő hivatalos pecsétet és aláírást ellenőrzi az illetékes magyarországi szerv és ennek igazolásául egy további pecsétet kap az okirat. Ez a további pecsét az Apostille tanúsítvány.
Amennyiben Önnek Apostille hitelesítésre van szüksége, akkor azt az alábbi honlap tájékoztatása alapján tudja igényelni:
https://konzinfo.mfa.gov.hu/magyar-kozokiratok-felulhitelesitese
https://konzinfo.mfa.gov.hu/en/legalisation-procedure-documents-be-used-abroad
