(auf Deutsch )

Általános tájékoztató a hazai anyakönyvezési eljárásról

Tájékoztatónk célja, hogy rövid, jogi sallangoktól mentes információkkal szolgáljon a hazai anyakönyvezési eljárásról. Az eljárás általános bemutatása után később listaszerűen soroljuk fel az egyes eljárásokhoz csatolandó dokumentumokat, végül összefoglaljuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket. Kérjük kedves ügyfeleinket, hogy szánjanak néhány percet tájékoztatónk átolvasására. Egyben kérünk mindenkit, hogy csak akkor forduljon hozzánk kérdésekkel, ha alább nem találják meg a szükséges információkat.

Amikor anyakönyvi eseményekről beszélünk, az alábbiakat értjük alattuk:

  • születés
  • házasságkötés
    1. házasság felbontása (válás)
    2. külföldi állampolgár házastárs külföldön történt halálesetének bejelentése
  • bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és felbontása
  • elhalálozás
  • mindenfajta változás a fenti eseményekben (pl. házassági névviselési forma módosítása a házasságkötés anyakönyvezése után, gyermek apjának megváltozása apai elismerés miatt, de a sor hosszan lenne még folytatható)

Mindenkiben felmerült már a kérdés: Miért szükséges a hazai anyakönyvezés?

Amellett, hogy minden magyar állampolgár köteles minden anyakönyvi eseményét anyakönyveztetni, az eljárásnak van gyakorlati haszna is. Az anyakönyvezés a legelső lépcső ahhoz, hogy a gyermek magyar útlevelet és/vagy személyi igazolványt kapjon. Gyakran előfordul az is, hogy egy külföldön kötendő házassághoz nem tudunk kiállítani olyan családi állapot igazolást, ami a valós állapotot tartalmazza, mert nem anyakönyvezték a külföldön kimondott válást (esetleg még a korábbi házasságot sem). Ügyfeleink így addig nem tudnak házasságot kötni, amíg az anyakönyvi és minden hozzá kapcsolódó eljárás véget nem ér. Ez csak a két leggyakrabban előforduló eset, de az élet számtalan új helyzetet teremt, amihez szükséges, hogy az adott személy státusza minden szempontból rendezve legyen, és a késés súlyos bonyodalmakhoz vezethet.

Bár az információs társadalom korában élünk és az adatcsere könnyűvé vált az Európai Unió tagállamain belül, a külföldi hatóságoknál anyakönyvezett események mégsem kerülnek át automatikusan a magyar nyilvántartásokba (és fordítva sem). A magyar állampolgárokat érintő, külföldön történt anyakönyvi események regisztrációját hazai anyakönyvezésnek hívjuk – ez az, amit Magyarország Düsseldorfi Főkonzulátusán is meg tud tenni. A hazai anyakönyvezésnek nevezett eljárás során tehát a magyar állampolgár külföldön történt és külföldi hatóságnál már anyakönyvezett eseménye kerül regisztrálásra a magyar nyilvántartásokban.

Az anyakönyvi eseményeket a házépítéshez lehet legjobban hasonlítani, mert az események a ház egyes részeihez hasonlóan egymásra épülnek: az aktuális anyakönyvi esemény nem kerülhet addig hazai anyakönyvezésre, míg nem történt meg minden korábbi anyakönyvi esemény regisztrálása – a ház tetejét sem tehetjük fel, ha az alap és a falak nem készültek el. Ahogy a két korábbi példa is mutatja, egy gyermek születését addig nem anyakönyvezhetjük, míg a szülők házassága nem került anyakönyvezésre. Egy házasságot addig nem anyakönyvezhetünk, míg a korábbi válás, esetleg egy korábbi házasság sem került anyakönyvezésre.

A hazai anyakönyvezés utólagos anyakönyvezés, de a bejegyzést az anyakönyvi esemény bekövetkezése időpontjának megfelelő állapot szerint kell megtenni. Ha egy adott személy Németország újraegyesítése előtt született vagy az adott anyakönyvi esemény az újraegyesítés előtt történt, akkor a születés vagy az esemény helyszíneként nem Németországot, hanem Német Szövetségi Köztársaságot vagy Német Demokratikus Köztársaságot kell bejegyeznünk (de ugyanígy járunk el a volt Szovjetunió vagy Jugoszlávia utódállamai esetén).

Az anyakönyvi eljárás során visszatérő kérdés a magyar ábécében nem szereplő betűk kérdése. Ha egy név vagy település tartalmaz olyan betűt, ami nem része a magyar ábécének, akkor is csak a magyar ábécét használhatjuk. A jelenlegi gyakorlat szerint a magyar betűkészletből azt a betűt használjuk, amely alakilag megfeleltethető a kérdéses, külföldi nyelvben használatos betűjelnek. Így lesz például a „ß” betűből pedig „ss”. Ez alól az "ä" betű képez kivételt, ami a személynevek esetén már bejegyezhető, helységnevek esetén azonban már nem.

Az anyakönyvi eljárás egy összetett eljárás, mert vele együtt elindul az az eljárás, melynek során az adott személyt felvesszük a köznyelvben SZL-nyilvántartásként meghonosodtt személyi adat és lakcímnyilvántartásba (pl. újszülött esetén) vagy az anyakönyvezéssel járó változást rögzítjük ebben a nyilvántartásban (pl., válás, házassági névviselési forma módosítása, stb.). Az anyakönyvi eljáráshoz kapcsolódhat még útlevéleljárás és anyasági támogatás iránti eljárás. Ezekről alább bővebben írunk.

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy alapesetben Főkonzulátusunk csak a gyermek 6 éves koráig anyakönyvezhet helyben, 6 éves kor elmúltával az iratanyagot általában Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) számára kell továbbítanunk. A BFKH általi anyakönyvezés függ a csatolt iratoktól, de ez mindenképpen egy hosszabb, akár 6-12 hónapig tartó eljárást eredményezhet. Mindenképpen tanácsos tehát minél előbb kezdeményezni a gyermek születésének hazai anyakönyvezését.

Szintén felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy az egyes országokban – elsősorban a tengerentúlon – történt anyakönyvi események hazai anyakönyvezéséhez szükség lehet az anyakönyvi okiraton kívül más dokumentumokra (pl. Amerikában kötött házasság esetén a házassági anyakönyvi kivonat mellé ún. Marriage License) is. Ezekről minden esetben tájékozódjanak előzetesen az adott országba akkreditált magyar külképviselet konzuli osztályán.

 

1. Gyermek születésének hazai anyakönyvezése

A kérelem beadásához mindkét szülő személyes jelenléte szükséges, akár házasok a szülők, akár nem. Ha az egyik szülő nem tud személyesen eljönni, akkor meghatalmazhatja a másik szülőt, erről bővebben alább tud olvasni. Ha a születési anyakönyvi kivonaton csak az anya szerepel, akkor csak az ő jelenléte szükséges.

Semmiképpen sem ajánljuk kedves ügyfeleink számára, hogy meghatalmazással intézzék az ügyet, mert hibásan kitöltött meghatalmazás esetén hónapokat csúszhat annak elintézése!

 

1.1. Csatolandó iratok

1.2. Kitöltött formanyomtatvány

Az adatokat mi visszük fel gépre, és generálunk egy adatlapot, azt a szülők aláírják és nálunk marad. Egy esetleges rendszerleállás esetén hasznos lehet, ha Ön magával hoz egy kitöltött formanyomtatványt. Kérjük tehát, hogy az adatlapot töltsék ki és hozzák magukkal.

1.3. Eredeti születési anyakönyvi kivonat

A gyermek eredeti, külföldi születési anyakönyvi kivonatát le kell adni nálunk. Kérjük, hogy lehetőség szerint ún. „nemzetközi”, azaz a táblázatos formában kiállított, többnyelvű, német anyakönyvi kivonatot hozzanak.

Olyan anyakönyvi kivonatot fogadhatunk csak el, amelyet az az ország állított ki, ahol az anyakönyvi esemény történt. Ha például valaki Kubában született, de a születést már Németországban is anyakönyvezték, akkor is csak a kubai anyakönyvi kivonat fogadható el.

Ha nem szeretnék az eredeti okmány leadni, akkor díj ellenében készíthetünk hiteles másolatot. Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy a hiteles másolat készítése drágább, mint egy új, német születési anyakönyvi kivonat kérelmezése. Ha hiteles másolatot szeretnének velünk készíttetni, akkor is el kell hozni az eredeti dokumentumot, fénymásolatot semmilyen esetben sem tudunk elfogadni.

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy születés hazai anyakönyvezése során a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának vagy az arról általunk készített hiteles másolatának hiányában nem vehetjük át a kérelmet!

Nem EU-tagállam által kiállított anyakönyvi kivonatok esetén szükség lehet apostille-igazolásra, vagy diplomáciai felülhitelesítésre. Kérjük, hogy ilyen esetben vegyék fel a kapcsolatot azon nagykövetségünkkel, amelyik az adott országban működik és egyeztessenek arról, hogy melyik felülhitelesítési mód szükséges. Mi ezt nem tudjuk Önök helyett beszerezni.

Nem EU-tagállam által kiállított anyakönyvi kivonatok esetén szükséges hiteles fordítás, ezt csak OFFI vagy az adott nyelvet beszélő konzul készítheti el. Kérjük, hogy a kérelem beadása előtt tájékozódjanak erről.

FIGYELEM!

2023. március 15-étől a hazai anyakönyvezési eljárásban a születés, házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat, valamint a haláleset anyakönyvezéséhez az angol, német vagy francia nyelven kiállított anyakönyvi kivonathoz nem szükséges fordítás, ha az anyakönyvi okiratot elektronikai eszközzel személyesítették meg (azaz az adatokat géppel és nem kézírással jegyezték be), és az anyakönyvi okirat megjegyzést vagy záradékot nem tartalmaz. Budapest Főváros Kormányhivatala szerint csak azon országok esetében értelmezhető az angol, német és francia nyelven történő anyakönyvi okirat kiállítás, ahol ezek a nyelvek hivatalos nyelvek.

Fordítás nélkül tehát csak akkor fogadható el egy anyakönyvi kivonat, ha az adott okiratot olyan országban állították ki, ahol az angol, német vagy a francia nyelv hivatalos nyelv. Németországban kiállított anyakönyvi kivonatra nem szükséges tehát fordítás, de pl. egy Dániában vagy Hollandiában kiállított anyakönyvi kivonatra már csatolni kell hiteles fordítást. A fordítással ellentétben nem jár költséggel, ha az európai uniós ország által kiállított anyakönyvi kivonatokhoz többnyelvű formanyomtatványt csatolnak.

FIGYELEM!

Nem fogadható el olyan német anyakönyv, amely "GILT NUR FÜR" felirattal rendelkezik, mivel ezeket az anyakönyveket kizárólag valamilyen más eljárásra állították ki. Ilyen esetben kérelmezni kell egy nemzetközi anyakönyvet és azt kell magukkal hozni.

Csak anyakönyvi kivonat fogadható el, "Geburtenregister" és "Ausdruck aus dem Geburtenregister" dokumentumok alapján  nem anyakönyvezhetünk.

1.4. Szülők érvényes személyazonosító iratai

Ez lehet személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány. Eredetiben kell bemutatni ezen okmányokat, mi lemásoljuk őket, majd visszaadjuk. A magyar fél esetében magyar okmány bemutatása szükséges, akkor is, ha valaki kettős állampolgár.

1.5. Lakcímkártya (piros-fehér-zöld kártya)

Ha a magyar állampolgár szülők rendelkeznek lakcímkártyával, akkor hozzák magukkal és mi készítünk róla egy fénymásolatot. Magyar lakcímkártyával elméletileg minden magyar állampolgár rendelkezik, azok is, akinek nincsen Magyarország területén bejelentett lakcíme. Utóbbi esetben annyi szerepel a kártyán, hogy „külföldi cím”.

1.6. Szülők születési és házassági anyakönyvi kivonata

Eredetiben kell bemutatni ezen dokumentumokat, mi lemásoljuk őket, majd visszaadjuk.

1.7. Ha a gyermek nem házasságból származik, akkor teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

Az apa által a német anyakönyvi hivatalban tett apai elismerő nyilatkozatot – amennyiben az megfelel a magyar szabályoknak (tehát az anya hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazza, stb.) – elfogadjuk. A német hatóságok több példányt készítenek, mi az apa számára kiállított példány csatolását kérjük. Az apai elismerő nyilatkozatnak minden esetben tartalmaznia kell az anya hozzájárulását is. Ha nem magyar vagy német hatóság előtt tett apai elismerő nyilatkozattal szeretnék anyakönyveztetni gyermeküket, akkor kérjük, hogy vegyék fel velünk és azon országban működő külképviseletünkkel a kapcsolatot, ahol a nyilatkozatot tették.

Eredetiben kell leadni, de mi is készíthetünk hiteles másolatot a dokumentumról. Ha hiteles másolatot szeretnének velünk készíttetni, akkor is el kell hozni az eredeti iratot. Kérjük, hogy vigyázzanak az eredeti apai elismerő nyilatkozatra, mert elvesztés esetén nehézségekbe ütközhet az elveszett irat pótlása a német hatóságoktól.

Az apai elismerő nyilatkozatot le kell fordíttatni magyar nyelvre. A fordítást elkészítheti az OFFI (Országos Fordító és Fordításhitelesítő Zrt.) vagy arra felhatalmazott konzuli tisztviselő. Kérjük, hogy ha Önök intézik a fordítást, akkor intézkedjenek arról, hogy a fordítás az eredeti dokumentumhoz kerüljön hozzáfűzésre, mert a fordítók nem végezhetnek másolathitelesítést.

Nem EU-tagállam által kiállított anyakönyvi kivonatok esetén szükség lehet apostille-igazolásra, vagy diplomáciai felülhitelesítésre. Kérjük, hogy ilyen esetben vegyék fel a kapcsolatot azon nagykövetségünkkel, amelyik az adott országban működik és egyeztessenek arról, hogy melyik felülhitelesítési mód szükséges. Mi ezt nem tudjuk Önök helyett beszerezni.

Apai elismerő nyilatkozatot nálunk is tehetnek születendő vagy megszületett gyermekre. Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy ez egy külön ügytípus, ami külön időpontot igényel. Ha csak születés anyakönyvezésére foglalt valaki időpontot, de apai elismerő nyilatkozatot is szeretne tenni, akkor csak az apai elismerő nyilatkozatot tudjuk felvenni.

1.8. Terhességi kiskönyv (ún. Mutterpass)

Csak apai elismerő nyilatkozat alapján történő anyakönyvezés esetén kell az anya terhességi kiskönyvét bemutatni, amiről mi készítünk egy másolatot (fordítás ezen dokumentum esetén nem szükséges).

1.9. Adott esetben az apai jogállásra vonatkozó bírósági határozat

Lehetséges, hogy az apa bírósági döntés alapján kerül bejegyzésre. Ilyen esetben a szóban forgó határozatot eredetiben vagy hiteles másolatban kell csatolni. A hiteles fordítás és a diplomáciai felülhitelesítés az apai elismerő nyilatkozathoz hasonlóan történik.

1.10. Honosítási okirat 

Eredetiben kell bemutatni, mi másolatot készítünk mindkét oldaláról róla, majd visszaadjuk. (csak honosítással állampolgárságot szerzett személyek esetén)

1.11. Németországi lakcím igazolása

Ez lehet az ún. Meldebestätigung/Meldebescheinigung vagy a német személyi igazolvány, ami tartalmazza a szülők vagy a gyermek lakcímét. Nem baj, ha a Meldebestätigung/Meldebescheinigung nem tartalmazza a gyermeket, ilyenkor elég a szülők lakcmét igazolni. Nem szükséges új lakcímbejelentőt kikérni, elég a már meglévő, aktuális dokumentumot eredetiben bemutatni, mi lemásoljuk, majd visszaadjuk. A gyermek lakcímét érintő kérdéseket alább tárgyaljuk részletesen.

1.12. Orvosi igazolás, ha a gyermek reprodukciós eljárásból származik

A reprodukciós eljárást végző intézménytől kell egy igazolás, melynek tartalmaznia kell, hogy kik vettek részt az eljárásban, mikor történt a beavatkozás és abból mikor született meg a gyermek.

1.13. Meghatalmazás, ha az egyik szülő jár el.

Kérjük, hogy figyelmesen olvassák el és töltsék ki a meghatalmazást, mert egy nyilatkozat vagy aláírás elmaradása esetén addig nem járhatunk el, míg nem teljes a meghatalmazás – ez postai úton történő hiánypótlás esetén akár egy hónapot is igénybe vehet.

Ahogy a római jog is mondja: unus testis, nullus testis, azaz egy tanú nem tanú. Fontos tehát, hogy a meghatalmazást két tanúval kell ellátni, tanú pedig nem lehet az a fél, akinek a nevében eljárnak vagy az a fél, aki eljár.

Tapasztalataink alapján mindkét szülő személyes jelentléte a legjobb megoldás.

 

1.14. Személyi adat és lakcímnyilvántartásba vétel

Születésének hazai anyakönyvezése után minden gyermek kap egy személyazonosító jelet. A személyazonosító jelről kap egy piros-fehér-zöld színű kártyát, az ún. lakcímkártyát vagy lakcímigazolványt, ami jóval több, mint egy lakcímkártya, ezt már az okmány hivatalos elnevezése is mutatja: „személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány”. A kártya tartalmazza az adott személy lakcímét is, mert mindenki köteles lakóhelyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni, legyen akár magyarországi, akár külföldi címe.

A lakcímbejelentés ezért a gyerek születésének hazai anyakönyvezésével egyidejűleg kell, hogy megtörténjen. A gyermeket csak a szülők azon címére lehet nyilvántartásba venni, ami a magyar nyilvántartásban szerepel: ha például valaki szerbiai címen szerepel a magyar nyilvántartásban, de már van németországi címe is, mi akkor is csak a szerbiai címre vehetjük nyilvántartásba. Csak a legritkább esetben fordul elő, hogy valakinek nincs magyarországi vagy külföldi lakcíme a magyar nyilvántartásban, ezért javasoljuk, hogy a gyermek születésének anyakönyvezése előtt ellenőrizzék le az adataikat és rendezzék a lakcíműket.

Nyilvántartásba vétel során három esetet különböztethetünk meg:

  1. Ha mindkét szülő magyar állampolgár és magyar címmel szerepel a nyilvántartásban, akkor a kettő közül csak az egyik magyar címre lehet a gyermeket nyilvántartásba venni, de így is csak a nyilvántartási rendszerben szereplő címre.

    Fontos változás! 2023 júniusa óta a magyar címre történő bejelentés esetén szükséges a szállásadó hozzájárulása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ingatlan tulajdonosának minden esetben alá kell írnia az adatlap "SZÁLLÁSADÓI HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZAT MAGYARORSZÁGI LAKÓHELY BEJELENTÉSÉHEZ" című részét! Javasoljuk, hogy a kérelem beadása előtt intézkedjenek az aláírás meglétéről, mert a gyermek addig nem kap személyi számot, amíg ez az eljárás le nem zajlik. Ennek elmulasztása esetén a jövőben nehézzé válik a személyi igazolvány és útlevél kérelmezése.
     
  2. Ha mindkét szülő magyar állampolgár, de az egyik szülő magyar, a másik pedig külföldi címmel szerepel a nyilvántartásban, akkor a kettő közül egyet kell választani, de így is csak a nyilvántartási rendszerben szereplő címre lehet nyilvántartásba vetetni a gyermeket.
     
  3. Ha az egyik szülő külföldi állampolgár, akkor az ő címére is nyilvántartásba lehet vetetni a gyermeket, de a külföldi címet le kell igazolni. Igazolásra elfogadható pl. Meldebestätigung/Meldebescheinigung vagy a német személyazonosító igazolvány, ami tartalmazza az apa címét. Ha a Meldebestätigung/Meldebescheinigung még nem tartalmazza a gyermeket nem baj, elég olyan német lakcímbejelentőt csatolni, amin a külföldi állampolgár szerepel. Az sem baj, ha gyermeknek még nincs olyan személyi igazolványa, amint szerepel a lakcíme, mert ilyenkor elfogadható a külföldi állampolgárságú szülő személyi igazolványa.

 

Az anyakönyvi nyilvántartásokhoz hasonlóan a magyar és a német lakcímnyilvántartás sincs összekötve egymással, illetve semmi sem zárja ki, hogy egy illető személynek legyen egy magyar és egy német címe, mint ahogy azt sem, hogy a magyar lakcímnyilvántartásban német címmel szerepeljen valaki. A külföldi letelepedés bejelenthető Főkonzulátusunkon, de erre minden esetben külön időpontot kell foglalni. Bővebben itt olvashat erről: https://dusseldorf.mfa.gov.hu/page/lakcimnyilvantartassal-kapcsolatos-uegyek.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy születés anyakönyvezésekor csak és kizárólag akkor lehet külföldi letelepedés bejelentésére irányuló eljárást indítani, ha a szülők foglaltak erre az ügytípusra is időpontot. Ha a szülők magyarországi lakcímmel rendelkeznek, de a gyermeket külföldi címre szeretnék nyilvántartásba venni, akkor javasoljuk, hogy foglaljanak időpontot külföldi letelepedésre az anyakönyvezés előtt vagy az egész családnak anyakönyvezés után. Ha a magyar állampolgár külföldi címe időközben megváltozott, és az új címre szeretnék nyilvántartásba venni a gyermeket, akkor jelentsék be az anyakönyvezés előtt a lakcímváltozást (személyesen vagy interneten).

A lakcímre vonatkozó adatokat felvisszük a gépre, és mi generálunk egy adatlapot, amit a szülők nálunk írnak alá.

 

1.15. Útlevél kiállítása újszülöttek számára anyakönyvezéskor

Gyermek születésének hazai anyakönyvezésekor csak útlevél kérelmezhető a gyermeknek, személy igazolvány nem. Az eljárásról bővebben „Magánútlevél igénylése” című tájékoztatónk 2. pontjában olvashatnak.

Személyi igazolvány kérelmezésére csak azután van lehetőség, ha a fent említett SZL-nyilvántartásba vételi eljárás lezajlott.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy akkor is ajánlott már anyakönyvezéskor útlevelet kérni a gyermeknek, ha van másik állampolgársága, és rendelkezik azon állampolgárság szerinti úti okmánnyal.

Kérjük kedves ügyfeleinket, hogy hozzanak gyermekükről egy jó minőságű igazolványképet.

 

1.16. Anyasági támogatás

Külföldön élő magyar állampolgárok az anyasági támogatás iránti kérelmüket, valamint a Fiatalok Életkezdési Támogatása („babakötvény”) iránti kérelmüket akár Ügyfélkapun keresztül online, vagy személyesen bármely magyar külképviseleteken benyújthatják. Bővebb információt erről ezen a linkeken találnak.

 

1.17. Apai elismerő nyilatkozat megtétele születendő vagy már megszületett gyermekre a főkonzulátuson

Kérjük tisztelt ügyfeleinket, hogy minden esetben jelezzék nekünk e-mailben a consulate.dus@mfa.gov.hu címen, ha nálunk szeretnének apai elismerő nyilatkozatot tenni!

A teljes hatályú apai elismerés célja, hogy házasságon kívül születendő vagy született gyermek családi jogállását anélkül rendezzék anélkül, hogy a szülők házasságot kötnek. Az apai elismerő nyilatkozat felvételére csak akkor kerülhet sor, ha az apai jogállás betöltetlen, vagyis a családjogi szabályok alapján senkit nem kell a gyermek apjának tekinteni.

Az apai elismerő nyilatkozat megtételének 35 eurós konzuli díja van, a hozzájáruló nyilatkozat megtétele díjmentes. A díjat kizárólag bankkártyával lehet befizetni. Ha már felvettek Németországban apai elismerő nyilatkozatot, akkor magyar hatóság előtt már nem lehet még egy nyilatkozatot felvenni.

 

 

2. Gyakori kérdések (születés, házasság, válás, haláleset)

2.1. Ha nincs időm Németországban beadni a kérelmet, vagy éppen Magyarországra utazok, akkor anyakönyveztethetek Magyarországon?

Igen, a hazai anyakönyveztetés Magyarországon is elindítható, de a folyamat otthon tovább tarthat. Minden esetben az javasoljuk ügyfeleinknek, hogy nálunk anyakönyveztessenek. Ha mégis a magyarországi eljárás mellett döntenek, akkor jobb, ha tájékozódnak az otthoni eljárásról és jobb, ha előre foglalnak időpontot is.

 

2.2. Nyilvántartásba vetethetem gyermekemet külföldi lakcímre?

Igen, de kérjük, hogy olvassa el fenti tájékoztatónkat, mert ha mindkét szülő magyar címmel szerepel a magyar nyilvántartásban, akkor csak az egyik szülő magyar címére lehet nyilvántartásba vetetni a gyermeket. Először a szülők lakcímét kell rendezni vagy később az egész családét egyszerre.

 

2.3. Intézhetem egyedül, házastársam vagy a gyermek apja nélkül az anyakönyveztetést?

Igen, meghatalmazással eljárhat házastársa helyett, de ezt semmiképpen sem tanácsoljuk, mert egy rosszul kitöltött meghatalmazás esetén új meghatalmazást kell eljuttatni hozzánk, ami időigényes lehet, és akár egy hónappal is meghosszabbíthatja az eljárást. A meghatalmazáson minden mezőt ki kell tölteni és többször is alá kell írni, illetve két tanúval is alá kell iratni, tanú nem lehet az a fél, aki nevében eljárnak vagy az a fél, aki eljár.

 

2.4. Házasságot kötöttem Németországban, megváltozott a nevem, ez szerepel is a házassági anyakönyvi kivonatban - névváltoztatásra kell foglalnom ilyen esetben időpontot?

Nem, semmiképpen sem! Ha házasságot kötött, és a külföldi házassági anyakönyvi kivonatban szerepel az új neve, akkor is házasság hazai anyakönyvezésére kell időpontot foglalni. Ha Ön névváltoztatásra foglal időpontot, de közben a házasságát kell anyakönyveztetni, akkor sajnos nem tudjuk átvenni a kérelmet. Új időpontot kell foglalnia, mert nem lenne elég idő a kérelem átvételére, és az Ön után jövő ügyfél időpontja tolódna, és ez az Ön után következő ügyfelet hátrányosan érintheti.

 

2.5. Foglaltam időpontot, de nem tudok eljönni. Lemondjam?

Igen! Kérjük, hogy ebben az esetben mondja le az időpont foglalási rendszerben vagy jelezze nekünk, hogy mielőbb szabaddá tehessük a szóban forgó időpontot.

 

2.6. Tudok készpénzzel fizetni?

Nem, semmi esetben sem. Fizetni csak németországi EC-kártyával lehet. Ez alól semmiképpen sem tudunk kivételt tenni.

 

2.7. Csak személyesen tudok már anyakönyvezett eseményről anyakönyvi kivonatot kérni?

Nem, postai úton is kérhető anyakönyvi kivonat kiállítása. Az eljárás díjmentes.

Fontos, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a magyar hatóságok (főkonzulátusok, nagykövetségek vagy magyarországi anyakönyvvezetők) már anyakönyvezték az adott eseményt. Ha az anyakönyvezés nem történt meg, akkor arról természetesen nem tudunk anyakönyvi kivonatot kiállítani, sem személyesen, sem pedig postai úton.

 

2.8. Meddig várhatok gyermekem születésének hazai anyakönyvezésével?

Nincs előírás, hogy mennyi időn belül kell a gyermek születését hazailag anyakönyveztetni, de azt ajánljuk, hogy a lehető leghamarabb indítsák el az eljárást. Minél több idő telik el a születéstől fogva, annál hosszabb lehet az eljárás. Gyakran történik, hogy nem tudunk anyakönyvezési eljárást indítani, hanem állampolgársági vizsgálatot, ami akár 6-12 hónapig is tarthat. A gyermek 6 éves korától fogva számíthatunk hosszabb eljárásra.

 

2.9. A gyermekem születését szeretném anyakönyveztetni, de házasságom még nem került Magyarországon anyakönyveztetésre. Anyakönyveztethetem a gyermekem születését a házasságom anyakönyveztetése nélkül?

Nem, semmiképpen sem. Ilyen esetben egyszerre kell mindkét ügytípusra időpontot foglalni vagy előbb házasság anyakönyveztetésére kell időpontot foglalni, aztán a gyermek születésének anyakönyveztetésére.

Ha Ön csak egy időpontot foglalt, akkor csak a házasság hazai anyakönyveztetésére irányuló kérelmét tudjuk átvenni, mert ezáltal az Ön után jövő ügyfél időpontja tolódna, és ez az Ön után következő ügyfelet hátrányosan érinti.

 

2.10. Elváltam, majd házasságot kötöttem Németországban, de a válást nem jelentettem be a magyar hatóságoknál. Anyakönyveztethetem úgy az új házasságomat, hogy a válást még nem anyakönyveztettem?

Nem, semmiképpen sem. Ilyen esetben egyszerre kell mindkét ügytípusra időpontot foglalni vagy előbb a válást kell anyakönyveztetni, majd az új házasságot.

Ha Ön csak egy időpontot foglalt, akkor csak a válás hazai anyakönyvezésére irányuló kérelmét tudjuk átvenni, mert ezáltal az Ön után jövő ügyfél időpontja tolódna, és ez az Ön után következő ügyfelet hátrányosan érinti.

 

2.11. Beadhatom a kérelmemet, ha késve érkezek az időpontomra?

Tisztában vagyunk az autópályák és a tömegközlekedési eszközök leterheltségével, de minden ügyfelünket arra kérjük, hogy tervezzék be az esetleges forgalmi okokat az utazás előtt. Az időpont foglalási rendszerünkben a lehető legszűkebb ügyintézési időt állítottuk be, hogy minél több ügyfelet fogadhassunk. Nem tehetjük meg, hogy azt az ügyfelet, aki pontosan érkezik, hátrébb soroljuk vagy várakoztatjuk, esetleg már folyamatban levő ügyeket lassabban intézünk, mert ennek más ügyfelek látnák a kárát. Kérjük, hogy minden esetben törekedjenek a pontos érkezésre, mert nem garantáljuk, hogy késés esetén át tudjuk venni a kérelmüket.

 

2.12. Leszervezzem az esküvőmet addig, mig nem anyakönyveztettem válásomat és nem történt meg az adatmódosítás az SZL-ben Magyarországon?

Nem, ezt semmiképpen sem ajánljuk!

 

2.13. Elkezdhetem az anyakönyvezési eljárást, ha nincs nálam az eredeti anyakönyvi kivonat?

Nem, semmiképpen sem. Ilyen esetben nem vehetjük át a kérelmet.

 

3. Önellenőrző kérdések

 

Gyermek születésének hazai anyakönyvezése előtt kérjük, hogy tegyék fel önmaguknak az alábbi kérdéseket:

Anyakönyveztettem már házasságomat (esetleg korábbi válásomat, házasságomat, stb.) Magyarországon?

Rendelkezem eredeti külföldi születési anyakönyvi kivonattal?

Ha nem vagyok házas a gyermek másik szülőjével, akkor rendelkezem apai elismerő nyilatkozattal?

Rendeztem már a magyar hatóságoknál regisztrált lakcímemet?

Rendelkezem érvényes magyar személyazonosító okmányokkal?

 

Házasság, válás hazai anyakönyvezése előtt kérjük, hogy tegyék fel önmaguknak az alábbi kérdéseket:

Anyakönyveztettem már korábbi válásomat (esetleg házasságomat) Magyarországon?

Rendelkezem eredeti, külföldi házassági anyakönyvi kivonattal?

Rendelkezem érvényes magyar személyazonosító okmányokkal?

Házasságra, házassági névviselési forma módosítására vagy névváltoztatásra kell időpontot foglalnom?

Lesz elég idő válásom, esetleg korábbi, még nem anyakönyvezett házasságom anyakönyvezésére az új házasságom/esküvőm előtt?